örülök, hogy csináltam egy új blogot. itt magam lehetek, és tényleg ki merem írni az érzéseimet. a másikban már nem tudom. annyi minden kavarog a fejemben. igazából, nem értem a miérteket, hogy miért pont velem, miért most, miért van ez.. miért nem hagyják, hogy végre túllépjek és lezárjam a múltam? így lenne a helyes. de nem. senki ne hagyja, ne is akarjátok, hogy én is boldog lehessek. nem, ugyan minek is kéne nekem a boldogság? kurva jól megvagyok nélküle is. már megint felidegesítem magam egy apró kis szarságon. már megint meg akarok halni. tudom, annyira elcsépelt már a mai világban egy tinédzser szájából ezt hallani. persze, hisz ezen mindenki átesik egyszer. tévedés. nem így, ahogy én. nem éveken keresztül.

nem szeretem ha sajnálnak. semmi sajnálatra nincs szükségem. igazából csak jó lenne, ha "meggyógyulnék" ebből a fulladó helyzetből. kéne végre egy saját szoba, ahova el tudnék vonulni. magamra zárnám és kész, senki nem jöhetne be. igazából, azt csinálnák, amit csak akarok.. vagdoshatnám magam, öngyilkos kísérleteket tehetnék. így nem merem ezt.. túl sok a szem, ami néz. annyira szeretnék egy más ember lenni. szeretnék más bőrébe bújni. kipróbálnám milyen is az, ha valaki mer, nem csak ül, néz maga elé, és várja, hogy minden megoldódjon magától.

ez lenne az első bejegyzésem, igazából elég sokat szenvedtem ezzel a gportallal, látszik hogy még először vagyok itt. vagyis talán régebben regisztráltam már, de hamar búcsút intettem annak. hát eljött az újév. fura, jobban örültem volna a világvégének. nem volt különösebben jó a karácsonyom és a szilveszterem. annyira semmilyen volt, mintha megsem történt volna. igazából még fel sem fogtam, hogy ma már mennem kell vizsgázni. egyáltalán nincs kedvem kimozdulni itthonról. de.. sajnos muszáj. muszáj az egyébként mióta pontos j? mert én mindigis ly-vel írtam. na mindegy. :D pedig mindig jó voltam helyesírásból. most írás közben olvasom az új bravot, közben próbálok reggelizni is. szerintem amit én meg akarok fogadni 2013-ra, az a rendes étkezés. nem eszem jól, egyáltalán, és az a baj, hogy nem is érdekel ez. sokáig nem érdekelt, de már néha elgondolkozom ezen, hogy kéne tenni valamit. bízom benne, hogy jobb évem lesz, hogy minden apró dolog bár lassan, de sikerülni fog, amit akarok. szeretnék én is büszkén visszatekinteni idős koromban a régi éveimre. csak ehhez tennem is kell valamit. az pedig nem könnyű.